A konfliktus mindig erőrendszerek összeütközése, akár belső lelki szinten zajlik, akár az életünket meghatározó külső színtereken. Legközvetlenebbül a számunkra oly fontos szeretteink, családunk körében, barátainkkal, vagy akár az egzisztenciánkat és létfenntartásunkat biztosító hivatás, a munkahelyi kapcsolatok területén. Szándékok, vágyak, szükségletek, érzelmek, érdekek, meggyőződések csatázhatnak egymással benn, a lelkünkben, vagy kinn, a kapcsolatvilágunkban. Akár belső, akár külső a konfliktus, átérzésének, megélésének idején és a vele való megbirkózás során kedvezőtlen stresszállapotba kerülünk. Azért rossz ez a stressz, mert nincs a helyzetre megoldásunk, beszorulunk, tehetetlenné válunk. Ilyenkor szorongunk, és gyakran debilizáló, butító szorongás állapota vesz erőt rajtunk.
