Akiben nincs meg a versengésre való hajlam, azt semmiféle sportpszichológiai módszerrel nem lehet erre „rászoktatni”.

"A célzóvíz csak mítosz" - interjú Lénárt Ágota sportpszichológussal

Költő András

Unalomig ismételgetik, mégsem lehet megkerülni, hogy a mai magyar társadalomban a kritizálás, a megalázás, a sárba tiprás jött divatba a kibontakoztatás, a támogatás és az ennek megfelelő teljesítményfejlesztés helyett, ami a személyiség fejlődésének igazi hajtóereje és motorja lenne – de világos, hogy nem az alatt az óriási prés alatt, ahogyan a magyar élsport nagy része működik! Itt a teljesítmény szükséges, elkerülhetetlen és azonnal elérendő célként jelenik meg. A szó szoros értelmében lekaszáljuk a tehetségeinket: rövid idő alatt nagyon nagy teljesítményt akarunk tőlük. Nem baj, ha a gyerek amúgy még ifinek számít: versenyezzen csak a felnőtt kategóriában is. A múltkor zokogva jött hozzám egy fiatal röplabdás, akitől az edzője azt követelte, hogy napi három meccsen játsszon. Úgy látom, hogy az élet más területein is nagyon rosszul bánunk a tehetségeinkkel, és megkockáztatom, hogy ez még a magyar gazdasági helyzetre is kihat.  

 
Az interjú a Mindennapi Pszichológia 2011. 4. számában olvasható

/* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;}