Az „internet-generáció” után
Mottó: ”…az emberiség történetében most először, a gyerekek valami fontos felett gyakorolnak hatalmat. A szüleik legfeljebb a kisvasutat és a babavilágot irányították, a ma gyermekei azonban vezéregyéniségei egy digitális forradalomnak, ami átalakít minden társadalmi intézményt”[1]
1997 és 2007 között a világban megtízszereződött az aktív internethasználók száma, és mára több mint egy és negyedmilliárd (minden hatodik) ember használja a világhálót[2]. Az Internet World Stats szerint 36 olyan ország van, ahol minden második ember használja a web-et, és több mint 60-ban a felhasználók aránya 19 és 50 százalék között mozog.[3]
Az ún. „internet-generáció” (az 1977 után született nemzedék) számára az információszabadság, a nyitottság, az on-line szociális kapcsolatok, a kollektív tudásmegosztás, a kollaboratív tartalomelőállítás és -megosztás, vagyis a web2 nyújtotta lehetőségek a hétköznapi élet szerves részét képezik.
A hatás már offline is érezhető: a megjelenő on-line szociális hálók (pl. iwiw); az olyan nyilt forráskódú programok, mint a Linux; vagy a smart mob-szerű újfajta együttműködés, a megosztott koordináció; a„Blogoszféra”; az aktív információmegosztás (pl. Napster, YouTube); a Wikipédiában felhalmozott „kollektív intelligencia” (crowdsourcing); a digitális közvagyon (digital commons); a gyártó-fogyasztók (prosumers) hatásai a zeneiparra már most is komoly társadalmi és gazdasági hullámokat vetnek. A virtuális valóságból egyre inkább tényleges valóság válik: a Second Life pénzek átválthatóvá, az e-bay eladások gazdasági tényezővé válnak.
Mindez a modern információs és technológiai (IKT) eszközök használatával olyan sebességgel és megállíthatatlansággal terjed, melyre alig volt példa az emberiség történetében, legyen szó oktatásról, egészségügyről, vagy akár az e-közigazgatásról.
A „digitális forradalom” hatásai azonban nem csak a „felnőtt világban” érezhetők. Az IKT eszközök – internet, mobil, mp3 lejátszók, digitális fényképezőgépek stb. –, és web2 szolgáltatások leginnovatívabb felhasználói továbbra is a tinédzserek. Hatásukra átalakulóban van a zene- és filmipar, a szellemi tulajdonjog szinte minden területe. A megváltozott kommunikációs minta, információkeresési- előállítási – vagy éppen puskázási – szokások felvetik az újfajta oktatási módszerek/rendszerek iránti igényt. Már ez is komoly ellenállásba ütközik a jelenlegi iskolarendszer részéről, de még komolyabb a felnőtt társadalom felől érkező elutasítás az oktatási információátadás egészére, illetve az aktív tanulói tartalom-előállításra tett javaslatok esetében.