Szerelem megértő módban
„A lány már másnapra megváltozott, máskor oly szemérmes pillantása szabadabban járt körbe, haját kibontotta, és a szélben lobogtatta, elmulasztotta az istentiszteletet és az imádságot, s magában egy rövid, szerelmes dalt dúdolt, amelyre pedig senki sem tanította. A változás napról napra erősödött, míg a hajadon éjszakánként már párnái közt hánykolódva hangosan kiáltozta az ifjú nevét, kedvesének nevezte, és vágyakozva hívta őt.[i]”
Hesse mágiának tulajdonítja a hajadon átalakulását, pedig mondhatná csak azt: szerelmes lett. Mi okozta ezt az érzést? Megmagyarázhatatlan, misztikus, földöntúli dolog? Lehet-e erre a rendkívüli eseményre tudományos magyarázatot találni? Egyáltalán érdemes-e?
Válaszom: lehet, de csak annak érdemes ezzel foglalkoznia, aki a tudománytól függetlenül képes egy kis romantikus, háborítatlan szigetet megőrizni a megmagyarázhatatlan szerelem számára. Ugyanis a modern pszichológia válaszai egyáltalán nem fennköltek, sőt inkább leleplezőek.
De kezdjük az elején.
Egészen a legutóbbi időkig a szerelem egyedül a művészet tárgya volt. Születtek szisztematikus megközelítések is, gondoljunk csak Stendhal híres A szerelemről[ii] című könyvére. A 20. században azonban a pszichológia beszippantotta magába ezt a témát is. Ne Freud pszichoanalitikus műveire gondoljunk, egy évszázaddal később visszatekintve Freud még csak pszichológiával foglalkozó gondolkodónak tűnik, akárcsak Stendhal volt. Megközelítésük tudományos igényű volt, noha soha egy pillanatra sem voltak rossz írók: megmaradtak romantikusnak és nagyravágyónak.
A mai pszichológia sokkal többet, és valljuk be, sokkal kevésbé romantikusat mond a szerelemről. Sok kutató az empirikus kutatás klasszikus módszereivel (kérdőívezés, interjúk) gyűjti össze a szerelem-szeretet kérdéseit. Mégis, a legfontosabb irány, az evolúciós pszichológia Darwin merészen eredeti és éles szemű megfigyeléseiből táplálkozik[iii]. A fejlődő etológia és a spekulatív szociobiológia találkozásából született meg a 1980-90-es évekre az evolúciós pszichológia[iv].