A napokban beszélgettem egy matematikaprofesszorral, aki saját bevallása szerint naponta legalább 200 alkalommal megy fel az Indexre, miközben tudja, hogy teljesen felesleges. Mások ugyanezt azzal a felkiáltással teszik, hogy ez pihenteti őket. Érdekes módon pont azok „pihennek” ily módon, akik amúgy is számítógép mellett tanulnak vagy dolgoznak.
Félrevezető, hogy az elhízást civilizációs betegségnek tartják: tömegesen a fogyasztói társadalmakban terjedt el – tulajdonképpen a fogyasztói társadalom testi leképeződésének tekinthetjük. Az elhízottak száma csak az 1960-as évek óta duplázódott meg, a korábbi évezredeket inkább az időszakos éhínségek jellemezték. A sok száz év alatt kiéhezett emberiség alig várta a fogyasztói társadalomban megvalósult állapotokat, amikor is korlátlanul juthatott az ételek tömegéhez...
A terapeuta-kalitkából az egyik galamb a nagyvilágba vágyik . A terapeuta, maga is csavargó, jól ismeri ezt az érzést, kalitka-testén nyitva az ajtó: „Szállj, ahova szeretnél!” A másik galamb azonban a kalitka belsejében gubbaszt. Félti szerelmesét, szíve szerint maga mellett tartaná. Ő is sejti, mi pedig La Fontaine meséjéből már tudjuk, hogy a szabadság mennyi veszélyt, csapdát rejt. A terapeuta leple alatt a többé-kevésbé mindannyiunk lelkében ott élő ambivalenciával szembesülhetünk.
Az angol szaknyelv publication biasnek hívja azt a jelenséget, amikor a tudósok csak pozitív eredményeiket közlik. A mi témánkra lefordítva ez azt jelenti, hogy ha számos kutató kudarcot vall abban, hogy a tekintet megérzésének képességét bizonyítsa, ám ezekről a kísérletekről hallgatnak – talán kollégáik rosszallásától tartva, amiért egyáltalán ilyesmivel foglalkoztak –, néhányan viszont lelkesen közlik véletlenül sikeres kísérleteiket, ez megtévesztő lehet azok számára, akik csak a pozitív eredményekkel teli tudományos közleményeket olvassák...
Ha emberi kapcsolatainkban vagy közéleti kiállásunkban a másik fél megszegi az egyezséget és megcsal, elárul minket, akkor ez nemcsak azért fáj, mert elmarad az együttműködéstől remélt eredmény. Legalább ennyire rossz, hogy rájövünk, baleknak néztek minket – és igazuk is volt. Velünk ezt is meg lehetett csinálni… A helyzeten az sem javít sokat, ha kiderül, hogy az, akiben bíztunk, nem álnokságból viselkedett másképpen, mint ahogyan reméltük, hanem egyszerűen csak félreismertük őt. Ekkor ugyanis önmagunkban is csalódunk egy kicsit...
Egy friss kutatás során fizikailag bántalmazott gyerekeket vizsgáltak funkcionális MRI-vel. A kutatók arra voltak kíváncsiak, milyen agyi változásokat idéz elő a gyerekekben a családon belüli erőszak.
Tetszem neki vagy nem? A szexuális jelzések sokszor nem egyértelműek és eléggé össze tudják zavarni a másik nemet. Főleg a férfiak azok, akik „félreolvassák” a nők jelzéseit. Egy új tanulmány szerint azonban az evolúció azoknak a férfiaknak kedvez, akik nem annyira jók a nők jelzéseinek dekódolásában.
Az emberek többsége hajlamos túlbecsülni, mások mennyit költenének egy termékre – és abban is biztosak, hogy náluk biztosan többet, derül ki egy kutatásból, ami a Journal of Consumer Researchben nemrég látott napvilágot.
Nemcsak az számít, mit eszünk – az sem mindegy, milyen tempóban fogyasztjuk el az ételt. A Rhode Island Egyetem két új kutatása szerint összefüggés van az étel gyors elfogyasztása és a testsúly között.
Bizonyára már mindannyian tapasztaltuk, hogy ha nagyon belemerülünk olvasmányunkba, sokszor észre sem vesszük, ha szólnak hozzánk. Egy jó könyvbe vagy keresztrejtvénybe belefeledkezve valóban romlik az ember hallása, állítja a Psychological Science tanulmánya.